Menü

Egyre több a túlsúlyos, vashiányos kisbaba

Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – derül ki a 0-3 évesek táplálását vizsgáló legfrissebb hazai kutatásból.[1] A korosztály közel felének magas a koleszterinszintje, és túl sok sót fogyaszt, tíz százalékát pedig az elhízás is fenyegeti. A riasztó eredmények hátterében főként az áll, hogy minden második családban ugyanazt eszik a kisgyermekek, mint a szüleik, pedig a szervezetüknek egészen más étrendre lenne szüksége. Az élet első 1000 napjának táplálása ráadásul nemcsak a gyerekkori egészséget határozza meg, de számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is óriási szerepet játszik.

„A félévesnél kisebb csecsemők közel fele kap olyan ételt, amely nem kifejezetten a korosztály számára készült, egyéves kor felett pedig tízből hat baba teljesen ugyanazt eszi, mint a felnőttek, holott erre – még fejlődésben lévő emésztő- és bélrendszerük – nem áll készen. Ezzel párhuzamosan a vitaminpótlásra is egyre kevesebb figyelmet fordítanak a szülők: míg a 0-6 hónapos csecsemők 87%-a, addig az 1-3 éves korosztálynak csak kevesebb mint fele kap napi rendszerességgel D-vitamint.” – hívja fel a figyelmet az egészségügyi világnap alkalmából Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke. „A kettő együtt nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 1 éves kor felett minden második baba D-vitamin-hiányos, amely negatívan hat a csontok, az immunrendszer és az idegrendszer fejlődésére, de a cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kockázatát is jelentősen növeli.”

A vaspótlásra szinte egyáltalán nem figyelnek oda a szülők: a 0-6 hónapos korosztály 97%-a nem kap rendszeresen vasat, így egyéves korára tízből négy babánál vashiány alakul ki, amely vérszegénységhez vezethet. Ezzel szemben – bár a mesterséges ízfokozókat a szülők többsége tudatosan kerüli – az ételek magas sótartalma miatt túl sok nátrium jut a kicsik szervezetébe, és a szénhidrát-, azon belül is a cukorbevitel jóval meghaladja a megengedett mennyiséget.

„Minden tizedik 1 évesnél kisebb gyermek potenciálisan túlsúlyos, a későbbi korcsoportra vonatkozó eredmények pedig ennél is elszomorítóbbak: a 2 évesek 14%-a, míg a kisiskolások negyede hordoz súlyfelesleget. A kialakult helyzetért a felmérésben főként a hozzátáplálás alatti túlzott cukorbevitel felel: 1 éves kor alatt a szülők közel fele ad cukros ételt, italt vagy édességet a babáknak, de sok anyuka a lappangó cukrokban bővelkedő túrós finomságokra is a baba első desszertjeként tekint.” – fejtette ki Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. A táplálkozástudományi szakember azt is kiemelte, hogy a maximálisan megengedett napi 12 g cukor helyett az 1-3 éves korosztály jelentősen többet, átlagosan napi 19,6 grammot fogyaszt. Mindez a túlsúly mellett ahhoz is hozzájárul, hogy a korábban csak felnőtteket veszélyeztető 2-es típusú diabétesz egyre gyakoribb a gyerekek körében is.

Az odafigyelés hiánya nem csak a hozzátáplálás idején, hanem már korábban, a várandósság alatt megmutatkozik: mindössze a kismamák 40%-a változtat az étrendjén a terhesség alatt, és közülük is csak százból nyolcan ügyelnek például a megfelelő szénhidrátbevitelre.

„A megnövekedett vitaminszükséglet pótlása ennél is kevésbé ismert a kismamák körében: bár döntő többségük szed terhesvitamint a várandósság idején, minden ötödik leendő anyuka nem megfelelő étrendkiegészítőt választ. Pedig a felnőttkori népbetegségek – például a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések – megelőzése szempontjából sorsdöntő első 1000 nap nem a születéssel, hanem a fogantatással kezdődik. A kismama táplálkozása majd a baba táplálása kiemelkedő szereppel bír a prevencióban.” – foglalta össze Prof. Dr Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

A felmérésből kiderült, hogy a szülők a terhesség előtt, alatt és a szoptatás időszakában is a nőgyógyászok és a védőnők tanácsait fogadják meg leginkább, ezért a megfelelő szakmai támogatás elengedhetetlen. Az Első 1000 Nap Program célja, hogy rendszeres képzéssel és széleskörű társadalmi felvilágosítással hozzájáruljon a fejlődés szempontjából kritikus időszak táplálkozási szokásainak alakításához, és ezzel a gyermekek hosszútávú egészségének biztosításához. Az edukációs kampányhoz az egészségügyi világnap alkalmából a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika is csatlakozott.

[1] 0-3 éves gyermekek tápanyagbevitelére és élelmiszerfogyasztására vonatkozó felmérés, 2016. március

Álmai férfijáról vallott Aryee Claudia Tücsi

Aryee Claudia Tücsi számára természetes, hogy nemcsak a hölgyeknek, de az uraknak is ugyanolyan fontos, hogy ápoltak, igényesek legyenek. De vajon mi tesz szerinte igazán stílusossá egy férfit?

Dobó Ági elárulta születendő gyermeke nemét

Dobó Ági boldogsága nem is lehet teljesebb, hiszen a csinos modell és anyuka másodszor is várandós. A 26. heti ultrahang vizsgálaton pedig az is kiderült, kisfiút hord a szíve alatt, és első fia, Benedikt már alig várja, hogy személyesen is találkozzon az öccsével. Sőt, az ultrahang saját születéskori élményeit idézte fel a 3 éves csemetében.

A nők 80%-a legalább egyszer megfertőződik HPV-vel

Bár a közvélemény a méhnyakrák kialakulásával kapcsolatban hallott eddig a HPV-vírusról, valójában számos daganatos betegséghez vezethet. Évente 1500 nő kap orvosi beavatkozást jelentő leletet a nőgyógyászától, sokan azonban félnek elmenni rákszűrésre. Ma már egy egyszerű teszt segítségével kideríthető, valaki magában hordozza-e a vírust, és ezáltal veszélyezteti-e önmaga, illetve más egészségét.

Ezerszer is kérdezzük meg: „Mostál már fogat?”

Az egészségtudatosságra való nevelés egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e olyan szokásokat kialakítani és megerősíteni gyermekünkben, amelyek egészségének megőrzését segítik. Így van ez az egészséges fogak megőrzése érdekében tett erőfeszítéseinkkel is, hisz a siker kulcsa a megfelelő szájhigiéniás szokások megszilárdítása már gyermekkorban.

"Tégy jót a testeddel, hogy a lelked szívesen lakjon benne"

Javítja az állóképességet, fiatalon tart, segít megszabadulni a túlsúlytól és még boldogabbá is tesz… Több pszichológiai kutatás is bizonyította, hogy a rendszeres sport éppen olyan hatékony a depresszió és a rossz kedélyállapot kezelésében, mint a gyógyszerek, vagy a testgyakorlás és a gyógyszeres kezelés együtt.